🌸
🌸
Változott a Világ
Változtak az emberek,
Változtak a testvérek.
Egyszer a Nap süt kedvesen,
Másnap a szél fúj hevesen.
Változtak a szomszédok,
Változtak a rokonok,
Az élet gyorsan elszalad,
Az idő vidáman tovább halad.
Változtak az ismerősök,
Változott a környezetünk.
Nyisd hát ki szíved ablakát,
Engedd be azt, ami nagyon vár.
Talán mindez új neked,
A Józan Ész, a Szeretet a Tisztelet.
Dudás Ki Más
🌸
Változott a Világ
Változtak az emberek,
Változtak a testvérek.
Egyszer a Nap süt kedvesen,
Másnap a szél fúj hevesen.
Változtak a szomszédok,
Változtak a rokonok,
Az élet gyorsan elszalad,
Az idő vidáman tovább halad.
Változtak az ismerősök,
Változott a környezetünk.
Nyisd hát ki szíved ablakát,
Engedd be azt, ami nagyon vár.
Talán mindez új neked,
A Józan Ész, a Szeretet a Tisztelet.
Dudás Ki Más
🌸
🌸
🌸
🌸
"A kincsekből kacat lesz, a bölcsességből átok,
Az illúziók ritkulnak, miként a barátok."
🌸
"A kincsekből kacat lesz, a bölcsességből átok,
Az illúziók ritkulnak, miként a barátok."
🌸
Változások
JB Vers
Változik minden, ahogy az idő halad.
Minden változik, mégis ugyanaz marad.
A múlthoz képest minden olyan más,
De valójában még sincs változás.
Csak a gyermek nő fel egyszer,
Válik férfivá, s lesz öregember.
Az változik csupán, ahogy a világot látja:
Olcsó trükké silányul a varázslat csodája.
A kincsekből kacat lesz, a bölcsességből átok,
Az illúziók ritkulnak, miként a barátok.
A démonok az ágy alól a fejünkbe költöznek,
S vágyaink láncával álmainkhoz kötöznek.
Tapasztalattá érnek a régi csalódások,
Már nem érdekel az sem, hogy mit gondolnak mások.
Gátlások tűnnek el, kételyek születnek,
A szív többé már nem énekel süket füleknek.
Minden változik… éppúgy, ahogy én is.
Változok, az igaz, de az maradok mégis.
Aki voltam, bár a szemem nem a régi már,
Mert messzebbre látok, tágul a határ.
https://www.facebook.com/JBvers/
🌸
JB Vers
Változik minden, ahogy az idő halad.
Minden változik, mégis ugyanaz marad.
A múlthoz képest minden olyan más,
De valójában még sincs változás.
Csak a gyermek nő fel egyszer,
Válik férfivá, s lesz öregember.
Az változik csupán, ahogy a világot látja:
Olcsó trükké silányul a varázslat csodája.
A kincsekből kacat lesz, a bölcsességből átok,
Az illúziók ritkulnak, miként a barátok.
A démonok az ágy alól a fejünkbe költöznek,
S vágyaink láncával álmainkhoz kötöznek.
Tapasztalattá érnek a régi csalódások,
Már nem érdekel az sem, hogy mit gondolnak mások.
Gátlások tűnnek el, kételyek születnek,
A szív többé már nem énekel süket füleknek.
Minden változik… éppúgy, ahogy én is.
Változok, az igaz, de az maradok mégis.
Aki voltam, bár a szemem nem a régi már,
Mert messzebbre látok, tágul a határ.
https://www.facebook.com/JBvers/
🌸
🌸
Petőfi Sándor
VÁLTOZÁS
Nem úgy van, amint volt. A földön
Minden mindegyre változik.
Multam s jelenkorom két testvér,
S egymást tán meg sem ismerik.
A tenyeremben hordtam egykor
Szivem, barátsággal tele;
Nem volt szükség, hogy kérjék tőlem:
Magam kináltam mást vele.
Mostan ha kérik szívemet sem
Adom, nem adom senkinek.
Azt hazudom, ha jőnek hozzám:
"Nincsen szivem, eredjetek!"
Egykor ha szerelemre gyúltam:
Plátói szerelem vala.
Oly szentül hittem, hogy minden lyány
A mennyországnak angyala.
Azt hittem!... most tudom, hogy inkább
Ördög, mint angyal a leány;
S nem sírok, ha nem kellek egynek,
Akad helyette akarhány.
A hazaszeretet napom volt,
Mely melegíté lelkemet;
S mi mostan? holdvilág, mely sárga
Hideg sugárt arcomra vet.
Egykor ha a világ megbántott,
Kivánkozám a sírba le;
Most, épen mert bánt, élni vágyok,
Dacolni van kedvem vele.
Agyag voltam, hig, engedékeny,
Egy ujjal is átszúrható;
Márvány vagyok... ki rám lő: rólam
Rá visszapattan a golyó.
Fehér bor, szőke lyány, fényes nap
Hatottak egykor lelkemig;
Vörös bor, barna lyány, sötét éj,
Kedvem most bennetek telik!
Szalkszentmárton, 1845. október 8-16. között
🌸
Petőfi Sándor
VÁLTOZÁS
Nem úgy van, amint volt. A földön
Minden mindegyre változik.
Multam s jelenkorom két testvér,
S egymást tán meg sem ismerik.
A tenyeremben hordtam egykor
Szivem, barátsággal tele;
Nem volt szükség, hogy kérjék tőlem:
Magam kináltam mást vele.
Mostan ha kérik szívemet sem
Adom, nem adom senkinek.
Azt hazudom, ha jőnek hozzám:
"Nincsen szivem, eredjetek!"
Egykor ha szerelemre gyúltam:
Plátói szerelem vala.
Oly szentül hittem, hogy minden lyány
A mennyországnak angyala.
Azt hittem!... most tudom, hogy inkább
Ördög, mint angyal a leány;
S nem sírok, ha nem kellek egynek,
Akad helyette akarhány.
A hazaszeretet napom volt,
Mely melegíté lelkemet;
S mi mostan? holdvilág, mely sárga
Hideg sugárt arcomra vet.
Egykor ha a világ megbántott,
Kivánkozám a sírba le;
Most, épen mert bánt, élni vágyok,
Dacolni van kedvem vele.
Agyag voltam, hig, engedékeny,
Egy ujjal is átszúrható;
Márvány vagyok... ki rám lő: rólam
Rá visszapattan a golyó.
Fehér bor, szőke lyány, fényes nap
Hatottak egykor lelkemig;
Vörös bor, barna lyány, sötét éj,
Kedvem most bennetek telik!
Szalkszentmárton, 1845. október 8-16. között
🌸
🌸
🌸
🌸